Igazán idilli volna, ha a fenti mondat mindig teljes egészében megvalósulna, de nem csak egyoldalúan.
Aki már vezetett gépjárművet, jól tudja, hogy téli útviszonyok között jóval nehezebb vezetni, mint nyáron száraz úton, napsütésben. Tisztelettel megkérünk mindenkit, hogy aki még nem vezetett legalább 10000 kilométert havas/jeges/lefagyott úton, ne akarja jobban tudni a hivatásos gépkocsivezetőnél, hogyan kell vezetni. Azok, akik rutinosabbak, tapasztaltabbak, nagyobb eséllyel tudják már jól, hogy „mi a szitu”, talán óvatosabban nyilatkoznak.
Szeretném felhívni a figyelmet, mindenkinek meg van a lehetőség, hogy levizsgázzon autóbusz vezetéséből, és jó eséllyel találhat is magának munkát. Hiszen nincs is bosszantóbb dolog annál, mikor a megállóban várva a késő buszt, az utasok rögtön ügyetlennek (a valóságban ennél rondább szavakkal) leírják a buszsofőrt. Tessék kérem a sofőrülésbe beleülni, s ott megmutatni, hogy mit tudunk, de odáig eljutni nem olyan egyszerű.
Amennyiben maradnánk csak utasok, akkor íme néhány jó tanács a télre:
1.) Öltözzünk fel rétegesen, ezáltal csökkentve a megfázás kockázatát.
2.) Manapság viszonylag olcsón be lehet szerezni egy 0,5 literes termoszt. Utazás előtt érdemes meleg teával feltölteni, ami mindig jó szolgálatot tesz. A tea fogyasztását kerüljük az autóbuszon, amennyiben mégis a fogyasztás mellett döntünk, nagyon ügyeljünk a tisztaságra, hiszen senki sem örülne neki, ha legközelebb ragadós tócsába kellene lépnie, vagy rosszabb esetben ülnie. Az üléshuzatból kiváltképp nehéz eltávolítani a szennyeződést.
3.) Amennyiben az autóbusz késik, várjon türelemmel a buszmegállóban! Ha a várt autóbusz elakadt útközben, az illetékes Volán társaság küldeni fog helyette egy pótló buszt, mentesítő járatot, amennyiben ezt az időjárási viszonyok lehetővé teszik. Mellőzzük a fantáziánk világát a késés okáról, ne terjesszünk társaink között olyan verziókat, amelyek csak képzeletünk szüleményei. A tapasztalat sajnos azt mutatja, hogy ez utóbbi nagyon gyakori.
4.) Mielőtt fellépünk a buszra, próbáljuk meg a havat a lábunkról „letoppogatni”, megelőzvén ezáltal, hogy a sok leolvadt hó ússzon a busz padlóján, senki sem szeretne hólében járkálni.
5.) A leszállás és a felszállás során fokozatosan vigyázzunk testi épségünkre! A busz vizes lépcsője, vagy a megálló talaja/térköve/betonja különösen csúszhat! Havazás esetén előfordulhat, hogy a sofőr nem tud megfelelően közel állni a megállóhoz, mert a havat nem takarították el rendesen. Ilyenkor két lépés között legyünk különösen körültekintőek!
6.) A leszállásjelzőt mindig időben nyomjuk meg! Ez örök érvényű szabály, de télen különösen fontos, hiszen a csúszós úton hosszabb a fékút, a sofőr nem tud gyorsan megállni, és az intenzív fékezéseket fokozottan kerülnie kell.
7.) Leszállva az autóbuszról alaposan nézzünk körül, mielőtt áthaladunk az úttesten! A busz takarásából sohase lépjünk ki! Ne feledjük az örök igazságot: lassan járj, tovább élsz!
8.) Lehetőség szerint minél gyakrabban mossunk kezet, hiszen az autóbusz kapaszkodóit sokan megfogják, könnyen elkapható és továbbítható pár bacilus, melyek télen az átlagosnál jóval nagyobb számban fordulnak elő, és ezek a miniatűr kis élőlények bizony senkinek sem hiányoznak, főleg, ha pár hétig ágyban kell feküdni miattuk.
9.) Igaz nem speciálisan téli eset, de megkérünk mindenkit, hogy mellőzze az autóbuszon való szemetelést! Majdnem minden autóbuszon van szemétkuka, melynek használta ingyenes, kérjük a feleslegessé vált holmijaikat oda helyezzék el! A szemetesek általában az első és hátsó ajtók környékén találhatóak, jól felismerhetőek, soha nincsenek az ülés alá elrejtve, továbbá a két ülés közti hézag nem a szemét begyömöszölésére van.
Aki már vezetett gépjárművet, jól tudja, hogy téli útviszonyok között jóval nehezebb vezetni, mint nyáron száraz úton, napsütésben. Tisztelettel megkérünk mindenkit, hogy aki még nem vezetett legalább 10000 kilométert havas/jeges/lefagyott úton, ne akarja jobban tudni a hivatásos gépkocsivezetőnél, hogyan kell vezetni. Azok, akik rutinosabbak, tapasztaltabbak, nagyobb eséllyel tudják már jól, hogy „mi a szitu”, talán óvatosabban nyilatkoznak.
Szeretném felhívni a figyelmet, mindenkinek meg van a lehetőség, hogy levizsgázzon autóbusz vezetéséből, és jó eséllyel találhat is magának munkát. Hiszen nincs is bosszantóbb dolog annál, mikor a megállóban várva a késő buszt, az utasok rögtön ügyetlennek (a valóságban ennél rondább szavakkal) leírják a buszsofőrt. Tessék kérem a sofőrülésbe beleülni, s ott megmutatni, hogy mit tudunk, de odáig eljutni nem olyan egyszerű.
Amennyiben maradnánk csak utasok, akkor íme néhány jó tanács a télre:
1.) Öltözzünk fel rétegesen, ezáltal csökkentve a megfázás kockázatát.
2.) Manapság viszonylag olcsón be lehet szerezni egy 0,5 literes termoszt. Utazás előtt érdemes meleg teával feltölteni, ami mindig jó szolgálatot tesz. A tea fogyasztását kerüljük az autóbuszon, amennyiben mégis a fogyasztás mellett döntünk, nagyon ügyeljünk a tisztaságra, hiszen senki sem örülne neki, ha legközelebb ragadós tócsába kellene lépnie, vagy rosszabb esetben ülnie. Az üléshuzatból kiváltképp nehéz eltávolítani a szennyeződést.
3.) Amennyiben az autóbusz késik, várjon türelemmel a buszmegállóban! Ha a várt autóbusz elakadt útközben, az illetékes Volán társaság küldeni fog helyette egy pótló buszt, mentesítő járatot, amennyiben ezt az időjárási viszonyok lehetővé teszik. Mellőzzük a fantáziánk világát a késés okáról, ne terjesszünk társaink között olyan verziókat, amelyek csak képzeletünk szüleményei. A tapasztalat sajnos azt mutatja, hogy ez utóbbi nagyon gyakori.
4.) Mielőtt fellépünk a buszra, próbáljuk meg a havat a lábunkról „letoppogatni”, megelőzvén ezáltal, hogy a sok leolvadt hó ússzon a busz padlóján, senki sem szeretne hólében járkálni.
5.) A leszállás és a felszállás során fokozatosan vigyázzunk testi épségünkre! A busz vizes lépcsője, vagy a megálló talaja/térköve/betonja különösen csúszhat! Havazás esetén előfordulhat, hogy a sofőr nem tud megfelelően közel állni a megállóhoz, mert a havat nem takarították el rendesen. Ilyenkor két lépés között legyünk különösen körültekintőek!
6.) A leszállásjelzőt mindig időben nyomjuk meg! Ez örök érvényű szabály, de télen különösen fontos, hiszen a csúszós úton hosszabb a fékút, a sofőr nem tud gyorsan megállni, és az intenzív fékezéseket fokozottan kerülnie kell.
7.) Leszállva az autóbuszról alaposan nézzünk körül, mielőtt áthaladunk az úttesten! A busz takarásából sohase lépjünk ki! Ne feledjük az örök igazságot: lassan járj, tovább élsz!
8.) Lehetőség szerint minél gyakrabban mossunk kezet, hiszen az autóbusz kapaszkodóit sokan megfogják, könnyen elkapható és továbbítható pár bacilus, melyek télen az átlagosnál jóval nagyobb számban fordulnak elő, és ezek a miniatűr kis élőlények bizony senkinek sem hiányoznak, főleg, ha pár hétig ágyban kell feküdni miattuk.
9.) Igaz nem speciálisan téli eset, de megkérünk mindenkit, hogy mellőzze az autóbuszon való szemetelést! Majdnem minden autóbuszon van szemétkuka, melynek használta ingyenes, kérjük a feleslegessé vált holmijaikat oda helyezzék el! A szemetesek általában az első és hátsó ajtók környékén találhatóak, jól felismerhetőek, soha nincsenek az ülés alá elrejtve, továbbá a két ülés közti hézag nem a szemét begyömöszölésére van.
